Története
Név
A név eredete nem egyértelmű. Egy történet a biliárd és a dákó (angolul cue stick) szavak eredetét is magyarázhatja: az angol pénzkölcsönző, Bill Kew 1550-ben állítólag egy yard hosszúságú faütővel a padlón golyókat ütögetett ide-oda. Ebből jöhetett létre a „Bill's Yard“, ill. a Cue. Egy másik lehetőség a francia bille szó vagy a bille és yard szavak összetétele.
Ősi formák
A legtöbb, a biliárd eredetével foglalkozó mai elmélet más labdásjátékokkal, pl. a krikettel, a krokettel, ill. a golffal való kapcsolatra utal. A 13. századtól találhatóak utalások olyan labdásjátékokra, melyeket a szabadban játszottak és melyeknél a labdát egy ütővel vagy bottal ütötték meg. Azért, hogy olyan helyeken is játszani lehessen, ahol többnyire rossz az időjárás, egyre inkább zárt helyeken folytatták, végül egy asztalon. Ugyan a játéktér így jelentősen kisebb lett, a játék alapjaiban ugyanaz maradt. Azért, hogy a labdák ne essenek le az asztalról, a szélekre keretet erősítettek. Az asztalon játszott labdásjátékok ezen kezdeti formái fel voltak szerelve különböző bonyolító tényezőkkel, mint pl. kapuk, ívek, kúpok, és lyukak, a labdákat pedig az ütő vastag végével ütötték meg, hasonlóan a mai jégkoronghoz. Nincs egyértelműen tisztázva, hogy a játék Franciaországból vagy Nagy-Britanniából származik. Egy biliárdasztal egyik legkorábbi leírása szerint viszont a francia XI. Lajos király egy ilyen asztalt Henri de Vigne asztalosmestertől vásárolt 1470-ben.
A 16.-tól a 18. századig
A 16. század közepétől a biliárdjáték Európa számos uralkodóházában jelen volt és a társasági élet szerves részét képezte. A hagyomány szerint a játékot Stuart Mária skót királynő és IX. Károly francia király is ismerte. A 16. század végén a spanyolokkal az első biliárdasztalok elérték Amerikát is. Körülbelül ugyanekkor angol írók is megemlítik a játékot. Edmund Spenser Mother Hubberd's Tale c. művében (1591-ben jelent meg): „...With dice, with cards, with billiards far unfit...“ William Shakespeare Antonius és Cleopatra c. művében (1606) Cleopatra is megemlíti: „Let it alone, let's to billiards. come, Charmian.“ A biliárdjáték első részletes leírása az angol Charles Cotton 1674-es „The Compleat Gamester“ c. művében található. Cotton hozzátette még, hogy a biliárd elterjedt játék volt Európa korabeli labdaházaiban. A 17. század vége felé egyre inkább a játékhoz használt rúd vékonyabbik végét kezdték használni a labdák mozgatásához, ezzel a dákó fokozatosan elnyerte mai formáját. A 18. században a játék fejlődése két irányban haladt. Mialatt legkésőbb az 1780-as évektől a forradalom szellemében Franciaországban eltűnt minden "akadály", így az asztalról a zsebek is, létrejött a mai Carambolage, addig Angliában a lyukbiliárd továbbfejlesztése révén az angol biliárd. James Beaufort „An Epitome of Hoyle“ c. könyvében (1791) a "Carambole" fogalmát is megemlíti, akárcsak egy vörös golyó használatát egy három golyóval játszott verzióban.
19. század
Miután 1807-ben a büntetését töltő francia Francois Mingaud egy bőrdarabot helyezett el a dákó végén, mely révén forgatóütések is lehetővé váltak, a 19. század ipari forradalma idején a biliárdjáték gyors fejlődést ért el. A bőrvéget speciális biliárdkréták kifejlesztése követte, hogy a dákó labdán való csúszását elkerüljék. 1827-ben John Thurston angol asztalos mutatott be először biliárdasztalt pala játéktérrel az addig használt fa helyett, ezzel a labda futása sokkal simábbá vált. Thurston a zsebeknél is újítást vezetett be. Addig különböző anyagokat használtak a faalap befedésére, mint pl. vászon, lószőr, állatbőrök, 1835-ben Thurston mutatta be az első zsebet kaucsuk-belsővel. Az anyag hőmérsékletfüggőségét állandó fűtéssel, ill. hűtéssel próbálták csillapítani. 1845-ben jelentette be Thurston a végső megoldás szabadalmaztatását, ekkortól az 1839-ben Charles Goodyear által feltalált vulkanizált kaucsukot használta. Eközben a biliárdgolyók már szinte mindenütt elefántcsontból készültek, melyre a korábbi fát cserélték.
Technikai fejlesztésekkel, szabályok kialakításával, továbbá a játék pénzügyi dimenziójának felfedezésével 1850-től alakultak meg az első játékosszervezetek és jöttek létre az első bajnokságok, mely folyamat Angliában már a 19. század elején beindult. A kihívásos meccs később is – különösen a profiknál – elidegeníthetetlen és kedvelt elem maradt. Jóval a 20. század kezdete előtt lejátszották már az első bajnokságokat. Különösen Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nőtt meg az érdeklődés a biliárd iránt ebben az időben, mely nem ritkán több ezer nézőt csábított a szalonokba és rendezvénytermekbe.
Kb. 1880-ra a játék minden ma ismert formájának alapjai kialakultak. Későbbi fejlesztések új verziók, ill. részlegesen új fajták kialakulásához vezettek. Az első mérföldkövek a Michael Phelan és John Seereiter között 1859-ben Detroitban lejátszott kihívásos játszmák voltak négy golyós biliárdban (ez az angol biliárd egy amerikai változata négy golyóval), ill. a William Cook és id. John Roberts között 1870-ben Londonban rendezett angol biliárd meccs. Ezután 1873-ban New Yorkban megrendezték az első profi világbajnokságot a karambol egy változatában, a szabad játékban. 1878-ban következett az első pool világbajnokság, szintén New Yorkban.
Miközben az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a kezdeményezések elsősorban a profik részéről indultak, kontinentális Európában a biliárdot amatőr szinten űzték, ezt a francia forradalom és az újra megélt olimpiai szellem befolyása is áthatotta. Mindenekelőtt karambolban voltak mind európai profik, mind pedig sok amerikai amatőr.
Az anyagok terén a 19. sz. végén még egy komoly változás ment végbe, a golyókat elefántcsont helyett mesterséges gyantából kezdték előállítani. Az artisztikus biliárd kivételével a golyókat manapság kizárólag fenolgyantából készítik.
20. század
A karambol egy verziójában 1903-ban Párizsban megrendezett amatőr világbajnokság számít az első, kontinentális Európában megrendezett komoly rendezvénynek. Az első világháború és a karambol ezzel járó európai holtpontja leállította a tengerentúli versenyzőkkel lebonyolított találkozókat. A biliárd időközben már Ázsiában is elterjedőben volt, főleg Japánból utaztak háromfalas karambol játékosok a 20. század elején Amerikába, később Európába is. Nagy-Britannia, kontinentális Európa, Amerika és Ázsia biliárdsportjában – elsősorban a profiknál, akik megélhetése közvetlenül függött a fizető nézőktől,– is nyomot hagyott a két világháború, az 1929-es gazdasági világválság, továbbá az 1919 és 1933 közötti amerikai alkoholtilalom. Az erősödő amerikai, majd brit válságot súlyosbította az 1950-es és 1960-as években teret nyerő televízió, mely kezdetben a nézők számát csökkentette. A pool viszont nemsokára A Svindler c. film (1961) megjelenésével amerikai reneszánszát élte. Az 1986-ban megjelent A pénz színe c. filmmel közösen növelték a pool iránti érdeklődést Európában és Ázsiában is. Az 1960-as évek végén a biliárd új korszaka köszöntött be Nagy-Britanniában, a BBC ugyanis olyan sportformátumot keresett, mely a nézők számára egyértelművé teszi a színestévék előnyeit, a választás a snookerre esett. A kontinentális Európa területén a második világháború után állomásozó amerikai és brit erők jelenléte révén legkésőbb az 1970-es és 1980-as években a karambol mellett a pool és a snooker is meghonosodott.
A vasfüggöny eltűnésével mindenekelőtt a pool és a snooker talált magának utat Kelet- és Közép-Európába és azóta egyre több követőjük van. A globalizációnak köszönhetően a biliárd ma már a világ minden részén jelen van, világ-, kontinentális- és nemzeti szintű szövetségekkel.
A biliárd a nemzetközi sportrendezvényeken
A biliárd 1998. február 5. óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, de nem az olimpiai program része. A biliárdsportok világszervezetét (WCBS) az ARISF (Association of Recognized International Sports Federations) képviseli az olimpiai programba való felvételért folyó tárgyalásokon.
A biliárd a World Games programjának része 2001 óta Akitában, az Ázsiai Játékok része 1998 óta Bangkokban, ill. Jakartában a Dél-Kelet-Ázsiai Játékoké 1987 óta.
A játék típusai
- Karambol
- Szabadjáték
- Keretjáték
- Falas játékok (háromfalas, egyfalas)
- Cseh biliárd (négy golyós karambol)
- Bábus (fás) biliárd
- Magyarbiliárd
- Zsebes (lyukas) biliárd
- Orosz biliárd
- Pool
- Snooker
